Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Diéta során hajlamosak vagyunk a szénhidrát bevitelünket túlságosan is korlátozni, így a vitamin-, és ásványi anyag bevitelen túl a
részletek »

Diéta során is nélkülözhetetlen a helyes rost bevitel !

Diéta során is nélkülözhetetlen a helyes rost bevitel !
Diéta során is nélkülözhetetlen a helyes rost bevitel !
2013.04.21. 13:25
Címkék - diéta, helyes-táplálkozás, lányok, nők, nőnap, ötletek, rostok, tippek
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza
Diéta során hajlamosak vagyunk a szénhidrát bevitelünket túlságosan is korlátozni, így a vitamin-, és ásványi anyag bevitelen túl a rostbevitelünk is elégtelen lesz. Pedig teltségérzetet okozó hatásánál fogva különösen előnyös lehet a fogyókúránk során.

Először fontosnak tartom tisztázni a rost fogalmát, ezen belül is az élelmi, vagy diétás rost elnevezést.

Tehát élelmi (diétás) rostnak nevezzük a táplálékunkban lévő, nem emészthető, növényi poliszaharidokat és a lignint. Tehát ezeket az anyagokat az emésztő enzimjeink nem képesek felszívódásra alkalmas kisebb egységekre bontani. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért is olyan előnyösek a szervezetünk számára?

A vastagbél baktériumai ezeket a nem emészthető poliszaharidokat 50%-ban képesek hasznosítani, tehát a bélhámsejtek energiaforrásaként szolgálnak, ezzel számos előnyös tulajdonságot hordozva. Megkülönböztetünk vízben nem oldódó (cellulóz, hemicellulóz, lignin) és vízben oldódó (pektin, inulin) rostokat.

A rostok hatással vannak a bélműködés, illetve a zsírháztartás szabályozására, valamint a cukorfelszívódásra is.


Rostok – bélműködés

Diéta szempontjából ez a pont a leglényegesebb számunkra, ugyanis a rostok lassítják a gyomor kiürülését, így csökkentve az éhségérzetünket. Elkerülhetjük általa, hogy pár óra elteltével már kopogjon a szemünk az éhségtől.

Elősegítik a jó bélműködést: gyorsítják a salakanyag áthaladását a bélrendszerben, ezáltal megakadályozzák a székrekedés kialakulását és csökkentik a vastagbélbetegségek (daganatok) kialakulásának kockázatát.

Felveszik a vízben oldott mérgező és rákkeltő anyagokat.


Rostok – zsírháztartás

Előnyösen hatnak a zsíranyagcserénkre is, ugyanis megkötik a koleszterin és az epesavak egy részét, ezáltal csökkentik a koleszterinszintet a szervezetünkben.


Rostok – cukorfelszívódás

Cukorbetegség esetén is előnyös a fogyasztásuk, ugyanis a szénhidrátok lassúbb felszívódását eredményezik. Hatására csökken az étkezés utáni vércukor emelkedés.


Rostbevitel a gyakorlatban

Legmagasabb rosttartalommal a búzakorpa (45,5 g/100g), lenmag (25,3 g/100g), köles (21,7 g/100g) és a zabkorpa (18,5 g/100g) rendelkezik. A teljes kiőrlésű lisztek, korpás kenyerek, száraz hüvelyesek is jelentős rostforrásként szolgálnak cellulóz tartalmuknál fogva. Míg a gyümölcsöknek pektin tartalma jelentős.

Napi rostbevitelünk érje el a 25-35 g-ot. Fontos azonban tudni, hogy 1 g rost 0,5 dl vizet köt meg, így ügyeljünk mellette a megfelelő folyadékbevitelre (akár 3 l folyadékot is fogyasszunk naponta).

Próbáljuk meg fokozatosan beépíteni a táplálkozásunkba, de az 50 g-os rostbevitelt már ne lépjük túl!

Rakott, vagy töltött ételek készítésénél a rizst helyettesíthetjük valamilyen korpával, barna rizzsel, vagy hajdinával.

Vagdalt készítésénél graham zsemlét, korpát is használhatunk. A rántást sima liszt helyett graham lisztből is elkészíthetjük. Sütemények készítésénél a lisztbe keverhetünk korpát, zabpelyhet stb.

Tízóraira ideális lehet a joghurtba, kefirbe öntött zabpehely is. 30 g zabpehellyel már 4-5 g rostot tudtunk bevinni a szervezetünkbe.
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Oldal tetejére
Vissza
nyitólapraoldal tetejérevissza