Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
A forradalmi szótár segítségével néhány jelentősebb helyszínt és elnevezést próbálunk bemutatni, mint például a Nemzeti Múzeum, Márciusi
részletek »

Forradalmi szótár

Forradalmi szótár
Forradalmi szótár
2012.03.13. 11:23
Címkék - forradalmi, szótár
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza
A forradalmi szótár segítségével néhány jelentősebb helyszínt és elnevezést próbálunk bemutatni, mint például a Nemzeti Múzeum, Márciusi ifjak, Pilvax kávéház, Landerer és Heckenast nyomda, Helytartótanács, Nemzetőrség.
Nemzeti Múzeum
A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszakváltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc királyhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

Az adomány pénzben kifejezett értéke 160 000 forint volt, amely abban az időben igen komoly összegnek számított. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az adományozások közül az egyik legjelentősebb volt az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásvány-gyűjteménye, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját.



Márciusi ifjak
A Pilvax kávéház "közvélemény asztala" körül ülőket nevezték márciusi ifjaknak, akik kirobbantották a pesti forradalmat. Mindannyian fiatal, radikális értelmiségiek voltak. Nagy részük tagja volt az Ellenzéki Körnek. A csoport egy része, a forradalom után a Batthyány-kormány minisztériumaiban hivatalt vállalt, más része a kormány radikális ellenzékének sorait gyarapította.

Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór, Irínyi József, Irányi Dániel, Bulyovszky Gyula, Vajda János, Degré Alajos, Sükei Károly, Lauka Gusztáv, Korányi Frigyes, Hamary Dániel, Lisznyai Kálmán, Kléh István, Nyáry Albert báró, Bérczy Károly, Bozzai Pál, Vas Gereben (Radákovics József), Oroszhegyi József, Vidacs János, Pálffy Albert, Eressy Ákos, Egressy Gábor és Béni, Garay János.


Pilvax kávéház
Pesten az Úri utcában Privorsky Ferenc kávés 1838 márciusában alakította meg a Café Renaissance-ot, melyet később Pilvax Károly vett át tőle. A kávéházat 1848-ban Fillinger János bérelte.

Itt tartották megbeszéléseiket a márciusi ifjak. 1848. március 15-e és augusztus között Forradalmi Csarnoknak nevezték.

A szabadságharc leverése után, Café Herrengasse, majd Schőja Kávéház lett a neve. 1911-ben az eredetit lebontották és relikviáit átmentették a Városház utcai, majd a jelenlegi Pilvax közben lévő Pilvax étterembe.


Landerer és Heckenast nyomda
A Pest városi nyomdát 1773-ban Bajorországból bevándorolt nyomdász, Landerer János Mihály alapította. Halála után örököse, Landerer Lajos vette át a nyomdát, majd 1840-ben Heckenast Gusztávot maga mellé véve, a nyomda kettejük neve alatt működött.

Itt készült a Pesti Hírlap, Kossuth szerkesztésében és a Jókai által szerkesztett Életképek is. 1848-ban Hatvani, ma Kossuth Lajos utcában álló Horváth ház földszintjén működött a nyomda. Landerer 1854-es halála után Heckenast egyedül vezeti a nyomdát. Az ő vállalkozásában alakult 1873-ban a Franklin Társulat.


Helytartótanács
A III. Károly király által 1723-ban alapított központ igazgatási szerven keresztül gyakorolta a mindenkori uralkodó a hatalmát. A Helytartótanács 1786-ig Pozsonyban, majd Budán székelt, felterjesztéseit a Bécsben felállított Magyar Kancellárián keresztül közvetlenül a királyhoz intézte.

A 22 tanácsos mindegyikét az uralkodó nevezte ki. Ezért a főpapok, mágnások mellett, többször megjelentek köznemesek is. A Helytartótanács elnöke a mindenkori nádor, akadályoztatása esetén az országbíró volt. Pénzügyekkel a tanács nem foglalkozott.


Nemzetőrség
A 12 pont ötödikként "nemzeti őrsereget" követelt. Ez az intézmény a polgári forradalmak jellegzetes vívmánya volt. A törvény azokat a 20 és 50 év közötti férfiakat kötelezte nemzetőri szolgálatra, akik városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 200 forint értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben fél jobbágytelekkel vagy ennek megfelelő nagyságú földterülettel rendelkeztek, illetve akiknek évi 100 pengő forint tiszta jövedelmük volt.
A nemzetőrségi törvény szerint a nemzetőrség elsődleges feladata "a személyes és vagyonbátorság, a közcsend, a belbéke biztosítása" volt.
A nemzetőrség kiképzését a kormány nyugalmazott cs. kir. tisztek és altisztek bevonásával kívánta megoldani, de aktív tiszteket is alkalmazott.
A nemzetőrségnek nemcsak a belső rend fenntartásában, de a harctereken is jutott szerep, ahová rendszeres váltásokban vezényelték őket. A váltások időtartama 4-8 hét között változott. Ez a megoldás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert mire egy-egy zászlóalj belejött a tábori szolgálatba, már indulhatott is haza.
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Oldal tetejére
Vissza
nyitólapraoldal tetejérevissza