1848. március 15. - forradalom és szabadságharc - eseményei, előzmények |
 |
|
|
 |
|
| Forradalmi szótár - Nemzeti Múzeum, Márciusi ifjak, Pilvax kávéház |
|
A forradalmi szótár segítségével néhány jelentősebb helyszínt és elnevezést próbálunk bemutatni, mint például a Nemzeti Múzeum, Márciusi ifjak, Pilvax kávéház, Landerer és Heckenast nyomda, Helytartótanács, Nemzetőrség. |
|
|
|
 Nemzeti Múzeum
A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszakváltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc királyhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.
Az adomány pénzben kifejezett értéke 160 000 forint volt, amely abban az időben igen komoly összegnek számított. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az adományozások közül az egyik legjelentősebb volt az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásvány-gyűjteménye, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját.
Márciusi ifjak
A Pilvax kávéház "közvélemény asztala" körül ülőket nevezték márciusi ifjaknak, akik kirobbantották a pesti forradalmat. Mindannyian fiatal, radikális értelmiségiek voltak. Nagy részük tagja volt az Ellenzéki Körnek. A csoport egy része, a forradalom után a Batthyány-kormány minisztériumaiban hivatalt vállalt, más része a kormány radikális ellenzékének sorait gyarapította.
Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór, Irínyi József, Irányi Dániel, Bulyovszky Gyula, Vajda János, Degré Alajos, Sükei Károly, Lauka Gusztáv, Korányi Frigyes, Hamary Dániel, Lisznyai Kálmán, Kléh István, Nyáry Albert báró, Bérczy Károly, Bozzai Pál, Vas Gereben (Radákovics József), Oroszhegyi József, Vidacs János, Pálffy Albert, Eressy Ákos, Egressy Gábor és Béni, Garay János.
Pilvax kávéház
Pesten az Úri utcában Privorsky Ferenc kávés 1838 márciusában alakította meg a Café Renaissance-ot, melyet később Pilvax Károly vett át tőle. A kávéházat 1848-ban Fillinger János bérelte.
Itt tartották megbeszéléseiket a márciusi ifjak. 1848. március 15-e és augusztus között Forradalmi Csarnoknak nevezték.
A szabadságharc leverése után, Café Herrengasse, majd Schőja Kávéház lett a neve. 1911-ben az eredetit lebontották és relikviáit átmentették a Városház utcai, majd a jelenlegi Pilvax közben lévő Pilvax étterembe.
Landerer és Heckenast nyomda
A Pest városi nyomdát 1773-ban Bajorországból bevándorolt nyomdász, Landerer János Mihály alapította. Halála után örököse, Landerer Lajos vette át a nyomdát, majd 1840-ben Heckenast Gusztávot maga mellé véve, a nyomda kettejük neve alatt működött.
Itt készült a Pesti Hírlap, Kossuth szerkesztésében és a Jókai által szerkesztett Életképek is. 1848-ban Hatvani, ma Kossuth Lajos utcában álló Horváth ház földszintjén működött a nyomda. Landerer 1854-es halála után Heckenast egyedül vezeti a nyomdát. Az ő vállalkozásában alakult 1873-ban a Franklin Társulat.
Helytartótanács
A III. Károly király által 1723-ban alapított központ igazgatási szerven keresztül gyakorolta a mindenkori uralkodó a hatalmát. A Helytartótanács 1786-ig Pozsonyban, majd Budán székelt, felterjesztéseit a Bécsben felállított Magyar Kancellárián keresztül közvetlenül a királyhoz intézte.
A 22 tanácsos mindegyikét az uralkodó nevezte ki. Ezért a főpapok, mágnások mellett, többször megjelentek köznemesek is. A Helytartótanács elnöke a mindenkori nádor, akadályoztatása esetén az országbíró volt. Pénzügyekkel a tanács nem foglalkozott.
Nemzetőrség
A 12 pont ötödikként "nemzeti őrsereget" követelt. Ez az intézmény a polgári forradalmak jellegzetes vívmánya volt. A törvény azokat a 20 és 50 év közötti férfiakat kötelezte nemzetőri szolgálatra, akik városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 200 forint értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben fél jobbágytelekkel vagy ennek megfelelő nagyságú földterülettel rendelkeztek, illetve akiknek évi 100 pengő forint tiszta jövedelmük volt.
A nemzetőrségi törvény szerint a nemzetőrség elsődleges feladata "a személyes és vagyonbátorság, a közcsend, a belbéke biztosítása" volt.
A nemzetőrség kiképzését a kormány nyugalmazott cs. kir. tisztek és altisztek bevonásával kívánta megoldani, de aktív tiszteket is alkalmazott.
A nemzetőrségnek nemcsak a belső rend fenntartásában, de a harctereken is jutott szerep, ahová rendszeres váltásokban vezényelték őket. A váltások időtartama 4-8 hét között változott. Ez a megoldás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert mire egy-egy zászlóalj belejött a tábori szolgálatba, már indulhatott is haza.
Forrás: Forradalmi kisszótár
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Időjárás előrejelzés, meteorológia Magyarország és a környező országok vonatkozásában.
Időjárás előrejelzés
Balatonfüred és környéke hírek
Média hírek
Cube
2012.02.09. 15:01
Ez egy válaszom lett volna, egy régebbi
Cube
2012.02.09. 15:00
Se gerinctelenségről, se primitívségről szó nincsen. Aki itt a legnagyobb primitív az Naomi2 :) Mellesleg kamu és lopott képekkel dolgozni nem gerinctelenség???:) És ezekkel a képekkel jelentkezni hirdetésekre?? Majd mikor megjelenik a reptéren, alig ismerjük fel, h Ő az aki hozzánk jött?? :)
Cube
2012.02.09. 14:45
Szia!
Naomi2 igen nálunk dolgozott, de amiket leír az mind hazugság!! Több olyan lányt tudok neked mondani, akik szívesen alátámasztják azokat a dolgokat amiket most lefogok írni neked!
Nem egy olyan lány van aki szinte minden hónapban visszajön hozzánk dolgozni, és gondolom egyikük sem olyan
Fórum témakörök
|
A balatonfüredi helyett a tapolcai járáshoz szeretne tartozni öt...
Balatonvilágos - A fideszes törvénymódosítás miatt érvénytelen a...
Hibajelentés
Kapcsolat
Ajánld az oldalt ismerősödnek
Jelentkezz tlap szerkesztőnek
