Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az 1848-as tavaszi eseményeket, a magyar forradalmat, majd a magyar szabadságharcot reformkori változások előzték meg hosszú éveken keresztül:
részletek »

1848-as forradalom - előzmények

Előzmények
Előzmények
2012.03.13. 11:00
Címkék - 1848, előzmények, forradalom, március
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza
Az 1848-as tavaszi eseményeket, a magyar forradalmat, majd a magyar szabadságharcot reformkori változások előzték meg hosszú éveken keresztül: reformkori országgyűlések, az Ellenzéki Kör, a Konzervatív Párt programja, a párizsi, majd a bécsi forradalom - szabadságharc előzmények
Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica sanctio törvényesen is rendezte a Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát. Az egyetlen komolyabb további előrelépést ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi tagállamával szemben.

Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Bár a reformkori országgyűléseken nagyon kevés valódi változtatást sikerült elérni, de lehetőséget teremtettek arra, hogy a reformszellemű liberális nemesség kidolgozza a saját programját. Megjelenhettek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Eötvös József és mások.

Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült - később utolsónak bizonyult - rendi országgyűlésen a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a "fontolva haladókat" tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. Utóbbiak jelentős mértékben bírták a bécsi udvari körök támogatását is. A téli hónapok során patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott döntő fordulatot a február 22-ei párizsi forradalom híre. Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és felelős kormányt. A Habsburg Birodalom másik felének pedig alkotmányt követelt, amelynek fontos szerepe lett a március 13-án bekövetkező bécsi forradalom kitörésében.


Közvetlen előzmények
A párizsi forradalom híre 1848.március 1.én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágy felszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsó tábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felső táblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult.

Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik.

A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak elhatározzák, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot.

Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonul zuhogó esőben.
A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait.Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette.

Március 15-én vér nélkül győzött a forradalom Pesten. Vezetője a radikális ifjúság volt.

Az ifjak mind polgári foglalkozást űztek, és írók, újságírók voltak. Írók ,akik politizáltak, politikusok, akik írtak. Mindegyiküket jegyzi az irodalom történet.
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Oldal tetejére
Vissza
nyitólapraoldal tetejérevissza