nyitólapomnak
kedvenceimhez
1848 március 15. események, történelem, előzmények - Az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc emlékére
részletek »
1848 március 15. - 1848-49 -es forradalom és szabadságharc
Navigáció
Témakörök
Hirdetés
Kapcsolódó tlap-ok
1848. március 15 eseményei, nóták, dalok, videók, katonadalok
1848 március 15. - nemzeti ünnep, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nevezetes eseménye. Oldalunkon betekintést nyerhetsz az akkori események, történelmi előzmények közé, olvashatsz a forradalom idejében keletkezett verseket, böngészhetsz az akkori dalok, nóták, katonadalok között.
Az 1848-as év eseményeinek következtében született meg a 12 pont, mely összefoglalta a magyarság követeléseit. Mit kíván a magyar...
tovább »A magyar zászló piros, fehér, zöld színeinek jelentése: a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. Ez a...
tovább »A világosi fegyverletétel után az oroszoktól az osztrákokhoz kerültek át az aradi vértanúk, ahol a vérszomjas Haynau ítélkezhetett...
tovább »A forradalmi szótár segítségével néhány jelentősebb helyszínt és elnevezést próbálunk bemutatni, mint például a Nemzeti Múzeum,...
tovább »Megismerheted a március 15-i események folyamatát a 12 pont megfogalmazásától kezdve annak Pilvax kávéháznál történt felolvasásán át...
tovább »
Sej a mi lobogónkat
Gyulai Pál: Hazám
Sokszor valál már életedben
Veszendő, oh szegény hazám!
Tatár, török és német gyilkolt
S haldoklál fényes rabigán:
Mi lesz majd sorsod a jövőben?
Ki tudja azt; sötét titok;
De most, de most, ha rád tekintek,
Csak sírok és csak sirhatok.
Nem gyáva bú e könnyek anyja,
Haragom sirja azokat;
Beszélünk hangos, büszke szóval,
S hazánk még csak névben szabad.
Nem csüggedés e könnyek anyja,
Rajtok tettek villáma ég;
Versengünk puszta semmiségen,
S fölöttünk mind borúsb az ég.
Hah mennyi gúny!...
Veszendő, oh szegény hazám!
Tatár, török és német gyilkolt
S haldoklál fényes rabigán:
Mi lesz majd sorsod a jövőben?
Ki tudja azt; sötét titok;
De most, de most, ha rád tekintek,
Csak sírok és csak sirhatok.
Nem gyáva bú e könnyek anyja,
Haragom sirja azokat;
Beszélünk hangos, büszke szóval,
S hazánk még csak névben szabad.
Nem csüggedés e könnyek anyja,
Rajtok tettek villáma ég;
Versengünk puszta semmiségen,
S fölöttünk mind borúsb az ég.
Hah mennyi gúny!...
Petőfi Sándor: A nép nevében
Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!
S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s...
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!
S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s...
