Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Milyen ünnep és mikor is van húsvét? Többek között ezt is megtudhatod a cikkből. Tudtad például, hogy a negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi
részletek »

A húsvét, a név eredete

Húsvét - a név eredete
Húsvét - a név eredete
2012.03.14. 14:08
Címkék - egyház, eredete, húsvét
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza
Milyen ünnep és mikor is van húsvét? Többek között ezt is megtudhatod a cikkből. Tudtad például, hogy a negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi és a böjt után ezen a napon szabad először húst enni?!?
A húsvét
A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.


A név eredete
Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: "nagyhét", a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken "fehérhét" - fehérvasárnapig tart.

A húsvét héber neve "pészah". A szó "kikerülés"-t, "elkerülés"-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: "kikerülés".

Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Ose egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.


A húsvét helye az egyházi évben
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Oldal tetejére
Vissza
nyitólapraoldal tetejérevissza